Sövényházi Balázs, Nemesvámos polgármestere: a Lencse és Hurkafesztivál mára térségi szinten is jelentős esemény.

Évek alatt az esemény a település talán legjelentősebb rendezvényévé fejlődött. Hogyan segítette az esemény – az évek során – a helyi közösség erősödését, együttműködését?

 A Lencse és Hurkafesztivál egy alulról jövő kezdeményezés, amelyet éppen a helyi közösség összetartó ereje hívott életre. Inkább úgy fogalmaznám meg, hogy éppen a helyi közösség erősödése segítette a fesztivál fejlődését, hiszen évről évre egyre többen akartak csatlakozni akár a fellépőkre, akár a főzőverseny résztvevőire, akár a termelőkre gondolunk. Túlléptük a helyi jelentőséget, mára térségi szinten is jelentős esemény.

Bíztatnál más településeket a Balaton-felvidéken, hogy merjenek belevágni a saját „lencse-hurka fesztiváljukba”? Ha igen, mi a „titok?”

Azokat a településeket biztatnám saját fesztivál megvalósítására, ahol van hajlandóság egy közös cél érdekében munkálkodni, hiszen csak a közösség ereje képes összetartani egy rendezvény alapjait. A szervezésben résztvevők kompetenciái is meghatározzák egy rendezvény sikerét. Minden alkalommal újabb kihívásokkal és megoldandó feladatokkal kell szembenézniük a szervezőknek. Ez a fejlődés alapja: a növekedéssel együttjáró problémák kezelésének eredményeként mindig megjelenik egy-egy új dolog a rendezvényen (pl. idei újdonság: gyerekfelügyelet).

Mennyien vesznek részt a szervezésben? Mennyien vesznek részt saját termékeikkel a fesztiválon? Honnan érkeznek a résztvevők?

Az önkormányzat körülbelül 10 munkatársa a fesztivált megelőző héten szinte kizárólag a rendezvényen dolgozik amellett, hogy majdnem minden munkatársunknak van valamilyen feladata benne. Bizonyos szakmai feladatokra külső vállalkozó segítségét is igénybeveszünk (pl. színpadtechnika, rendezvénysátor építés, marketing, őrzés-védelem), de közösségi szolgálatosokat is foglalkoztatunk minden évben, körülbelül 4-5 főt. Az idei évben rekordot döntöttünk: 51 termelő jelenik meg portékáival a rendezvényen, 29 főzőcsapat nevezett. A résztvevők főként Nemesvámos 40 km-es körzetéből érkeznek, de Budapestről és Erdélyből is vannak látogatók.

Ha be kell sorolni az esemény jellegét, akkor leginkább a „gasztronómia”, mint kategória juthat az eszünkbe. Az időpont miatt az embernek lehet olyan érzése, hogy a rendezvény egyfajta „téltemető” vigasság. És természetesen felmerül a „hagyományőrzés” szándéka, mint szervező erő. Saját magad, hogyan határozod meg az eseményt?

A rendezvényt mindegyik említett kategóriába be tudom sorolni, de azt hiszem a fő vonala a gasztronómia. 10 éve a hagyományosan minden évben, télen megrendezésre kerülő falusi disznóvágás rendezvényét akartuk tovább gondolni. Bátran mondhatjuk, hogy sikerült! Életre hívtunk egy térségi fesztivált, ahol igyekszünk a helyi hagyományokat középpontban tartani és a jelenlegi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtani, olyan rendezvényt megvalósítani, ahol minden korosztály talál számára érdekes foglalkozásokat és interaktív műsorokat.

Mik azok az érzések, eredmények, hangulatok, történések, amelyek alapján az eseményt követően, úgy fogod érzeni, hogy sikeres volt?

Az, hogy én milyennek látom a rendezvényt nagyon szubjektív, hiszen én látom a rengeteg munkát az elejétől a végéig; az apró morzsákat, amiket a kívülálló nem láthat. A fesztivál akkor sikeres, ha a látogatók jól érzik magukat, a termelők elégedetten távoznak. Ennek a rendezvénynek mindig nagyon jó hangulata van, a délutáni főzőverseny eredményhirdetésekor érezni lehet, hogy az ott lévő emberek összekovácsolódtak: jó kedv és barátságos beszélgetések jellemzőek. Én személy szerint mindig a visszajelzésekre alapozok és eddig még nem csalódtam egyszer sem.