Dörgicse Község Önkormányzata

8244 Dörgicse, Fő u. 16.
87/444-321
dorgicse.onkorm@t-online.hu
www.dorgicse.hu

A település bemutatása

A község 4 km-re helyezkedik el a Balatontól (Balatonakali) a Dörgicsei medencében. Bel- és külterületének nagyobbik része a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéhez tartozik. A település
megőrizte építészeti hagyományait, ápolja műemlékeit, óvja természeti értékeit.

Legmagasabb pontja a Halom hegy, ahonnan páratlan kilátás nyílik a Balatonra és a völgyben fekvő településre. A tó közelsége, a medence klímája mindig is jó lehetőséget adott az emberek letelepedésére.
Régészeti kutatások bebizonyították, hogy már az őskorban is megjelent az ember ezen a területen. A későbbi időkből (újkőkor, réz és bronzkor) egyre több lelet bizonyítja, hogy a megtelepedésre
kiváló körülményeket biztosított a környezet.

A következő telepesek közel kétezer éve a rómaiak voltak, akik 3-4 évszázadon átéltek itt. Ezt temetkezési helyeik, vízelvezető rendszer részei és egyéb építészeti maradványok, használati eszközök
maradványai bizonyítják. Ettől az időtől folyik a területen a szőlőtermesztés és a borászat. Írásos dokumentummal bizonyítják, hogy az itt termett bor római területen is kedvelt volt.

Néhány évszázad múlva a magyarok is letelepedtek itt. Az elmúlt évben egy mélyszántás után már honfoglalás kori temető nyomaira bukkantak, árpád kori temető, pedig több helyen is fellelhető.

A középkorban már jelentős település volt Dörgicse. A jelenlegi közigazgatási területen 3 település volt Dergiche néven:

  • a mai Kisdörgicse: Kisfaluddörgicse, Szentmiklósdörgicse,
  • Felsődörgicse: Szentpéterdörgicse, Feldergicse,
  • Alsódörgicse: Boldogasszonydörgicse, Füreddörgicse,
  • de ide tartozott Okulidörgicse, ma Balatonakali és Ságdörgicse, Ságpuszta is.

Minden településen épült kőtemplom, a felsődörgicsei a XI. században.

Egyes összeírásokban már 1082-ben is szerepel a falu neve. Különböző nemesi és egyházi tulajdonosok, birtokosok alatt fejlett településsé vált.

A török támadás után a falu elnéptelenedett, de azután újra erőre kapott. 1900 körül a mai területen kb. 1000 ember élt, főleg halászatból és mezőgazdaságból.

A háború után, az 1950-es évektől kezdve a rossz településpolitika miatt a lakosságszám egyre csökkent. Először Alsó és Felsődörgicse egyesült, majd a 1,5 km-re levő Kisdörgicse is Dörgicse néven egy közigazgatás alá került. Megszűntek az iskolák, munkalehetőségek, elkezdődött az elvándorlás. A rendszerváltáskor már csak 300 fő az állandó lakosság. Újabb fejlődés ettől az időtől jellemzi
községünket. Kiépült a víz, csatornahálózat, vezetékes gáz, kábel tv, játszóterek, teleház, falugondnoki szolgálat, aszfaltosak az utak, gondozott a település. De a falvakra jellemző nehézségek, megélhetés,
fiatalok helyben maradása itt is nehéz.

Dörgicse ma is híres borászatáról, ez sok embernek ad megélhetést. Jelen van, de fejlődni kell a falusi turizmusnak, munkát és letelepedési lehetőséget kell teremteni az embereknek. Az idegenforgalmat segíti a minden év július végén rendezendő dörgicsei kulturális napok sorozata, a vendéglátás magánházaknál, borospincéknél, vendéglőkben. A letelepedést az önkormányzat telkek közművesítésével
és értékesítésével segíti, a munkalehetőséget, pedig egy nagyobb befektető segítségével egy 20 ha-os közművesíthető terület értékesítésével kívánjuk megoldani, jelenleg befektetőre várva.