Aszófő Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban, a Tihanyi-félsziget tövében fekszik. A település nevének jelentése száraz völgy. Aszófő már a római időkben is lakott volt, első említést 1093-ban találhatunk róla, ahol a tihanyi apátság birtokaként tűnik fel. A településen folyik keresztül a Séd vagy más néven Vékény-patak, mely az egykori malmokat hajtotta. 1550-ben a törökök felégették, de a 18. században újra benépesült, majd a 19. században a vízimalmok által biztosított megélhetés mellett jelentőssé vált a szőlőtermelés. 1950-ben Balatonudvarival közös tanácsot alkotott majd ismét önállóvá vált.

Ha még a téli időben szeretnénk felfedezni a Balaton környékét, a település adottságai miatt sok látnivaló tárul elénk, és még ebben az időben is gyönyörű panoráma kísérheti utunkat. A falu túra során a térségre jellemző népi építészeti emlékeket, természeti értékeket fedezhetjük fel. A túra a vasútállomásról indul, ahol már elénk tárul a balatoni panoráma. Délre haladva találhatjuk a római kori maradványokon 1260-1270-ben román stílusban épült templomot. Visszafelé haladva a településre, láthatjuk az Emlékparkot. Ebben a parkban egy hatalmas Turul szoborral állítottak emléket a világháborúk áldozatainak és Trianonnak. Tovább haladva felfelé megtekinthetjük a Római Katolikus Templomot. A templom klasszicista stílusban épült, 1832-1834 között. A túra következő állomása a Vörösmáli dűlőben elterülő pincesor. A zömében 1848-1883 között épült, változatlan állapotban meglévő épületek présházból és az ebből nyíló, részben a földbe épült dongaboltozatú pincéből állnak.

A túra során érdemes betérni a Nagyi kertje Teaház és Fogadóba, ahol a kirándulás végeztével forró teával melegedhetünk fel.