Csabrendek ősi település, már a kőkorszakban is éltek emberek a Csúcshegy lejtőjén, amikor a mélyebben fekvő részeket még tenger borította. Később a kelták, majd a rómaiak lakták a vidéket, őket a pannon szlávok, később pedig a szlovének követték. A honfoglaló magyarok közül a Káli nemzetség Bulcsu törzse szállta meg a vidéket. A mai Csabrendek három faluból alakult ki: Rendek, Al-Csab és Fel-Csab vagy Szentistváncsab. A török megszállást követően a három falu népe Csabrendek néven alapított új községet. Az észak-magyarországi tót, cseh, lengyel és morva telepesekkel népesített falu lakosainak nagy része mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozott.
Megannyi lehetőségünk van felfedezni a falut és környékét, különböző túraútvonalak mentén.
A túra hossza 5 km, és a falu központjából indul, ahol valamennyi középület és fontos intézmény megtalálható. Csabrendek szívében helyezkedik el impozáns, felújított épületével az Önkormányzati Hivatal és a Községi Könyvtár és Művelődési Ház. Az önkormányzat szomszédságában található a Bogyay Antal-féle kúria, amelyet a 18. Században építettek. Csabrendek központjából sétánkat a Magyar utcán folytatjuk. A meredek, de kedves régi házaival mégis hangulatos utcán felérve szemünk elé tárul az egyik, épen megmaradt kastély épülete. A késő-barokk Fekete-kastély 1790 körül épült, majd 1816-ban klasszikus stílusban átalakították. A kastély tulajdonosa Fekete János volt, aki a magyar felvilágosult irodalom kiemelkedő alakja.
Ha sétánkat a Fekete-kastélytól balra folytatjuk, az Oszterhueber-kúria szépen felújított épülete mellett haladunk el. A kúria a 18. század végén épült az Oszterhueberek által. A kúriától egy rövid sétával a Templom térre juthatunk. A „Templom-dombon” 1785-97 között épült római katolikus templom késő-barokk stílusban Szt. Lőrinc vértanú tiszteletére. A település egyik reprezentatív terén, a Templom téren látható az Óvoda, a Plébánia épülete is, illetve a két világháború áldozatainak tiszteletére emelt Hősök emlékműve. Folytatva utunkat, Vörös János szobrászművész szülőházához érkezünk. A Kossuth utcán Gyepükaján felé haladva majd az útról balra kanyarodva végig sétálhatunk a mai Kinizsi utcán, amelyet régen „táborhelynek” hívtak és a Hunyadi utcába érve tekinthetjük meg az 1760 körül épült barokk stílusban, kifejezetten e kornak kúriatípusa, a Hátzky-kúria. A Hátzky-kúria mellett áll a község általános iskolája, amelynek utcára néző falán, szoborfülkében látható Szent Borbála – tüzérek védőszentje-szobra.
Ezzel túránk végéhez értünk, azonban ha Csabrendeken járunk érdemes ellátogatni egyesületünk tagjaihoz is. Ezen településen tevékenykedik Bakos István méhész, Homann Ana Maria, aki biokozmetikumok gyártásával foglalkozik. Továbbá a Rendeki Kézműves Porta, ahol Csík Tamás a kovácsoltvas munkáival, Bardon Réka kukoricacsuhéból készített dísz- és használati tárgyaival kápráztat el minket. Ezenfelül az egyesület tagjai még ezen településen a KID DANCE egyesület, és Csabrendek Község Önkormányzata is.
