Úrkút a Csinger-patak völgyében

A település körülbelül az 1700-as években alakult ki, mára 2200 lakosa van. Nevét arról a kútról kapta, ami ma is a falu területén van, és az erdőben a vadászó uraságok kedvelt pihenőhelye volt. Úrkúton volt Európa második legnagyobb mangánérc telepe, ahonnan 1920-tól kezdve folyamatosan bányászták a mangánércet. A falu határában, a Csárda-hegyen kezdődött a bányászat, méghozzá először kezdetleges, kézi módszerekkel. Így feltárultak a hegyet felépítő kőzetrétegek, az oldott, karsztosodott mészkőfelszín. A terület 1951 óta földtani természetvédelmi terület, amelyet nemcsak az Európában egyedülálló karsztos formakincs, hanem a mangánbányászat ipartörténeti jelentősége is indokol. A Csárda-hegyi őskarszt ma kedvelt kirándulóhely, geológiai tanösvénye is bejárható.

A falu területén tehető egy túra, mely során megismerhetjük a település látnivalóit. A túra 5 kilométeres, gyalogosan esetleg terepbiciklivel járható. A túra a falukúttól indul, majd a az állatsimogató felé haladunk tovább, a Fenyves utcán. Ezután belépünk a védett területre a Csárdahegyi őskarszt hátsó bejáratán. Itt lehetőségünk nyílik körbejárni a bányaként szolgáló mélyedést. A mangánérc bányászatáról és a hely geológiai tulajdonságairól információt kapunk a tanösvény tábláiról. A főbejáraton megyünk ki és térünk vissza a falu szépen gondozott utcáira. Következő állomás a római katolikus templom és a kertjében álló Mária kápolna és háborús emlékmű. Innen pedig a Falumúzeum felé vesszük az irányt, majd a Jókai utcán indulunk vissza a központba.