Fogalommagyarázat

Az alábbiakban azokat a fogalmakat, tevékenységeket magyarázzuk, amelyek az eddigi tapasztalataink alapján segítenek az olvasóknak az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület működésének, tevékenységének megértésében. Ha további információra van szüksége, keressen bennünket bizalommal elérhetőségeinken.

Balaton-felvidék

A Balaton-felvidék a Balaton északi partján, nyugat-keleti irányba húzódó természetföldrajzi terület, a Bakonytól délre fekszik. Ez az elhelyezkedés egyedivé teszi a Balaton északi partját, hiszen a Bakonyból és a Balatonból áramló levegő, a vulkáni és mészkő hegyek találkozása és egyéb természeti tényezők adják e vidék különleges mikroklímáját, egyedi értékeinek évezredes alapjait. Az itt előforduló kőzetekből emelt kőfalak, támfalak, ezekből épülő épületek az épített és természeti értékek, az itt élő emberek életvitele, a csodálatos kultúrtáj önmagában is nagyon kedvelt utazási célpontja a turistáknak. A vállalkozások, lakosok vendéglátása, turisztikai szolgáltatásai mindezt kedves családi, baráti élményekké, megállóhelyekké formálja.

Miért „Éltető” Balaton-felvidék?

Magyarország csodálatos hely. Sokak számára egyik legkiemelkedőbb ékköve a Balaton-felvidék.
Ez a táj – a Balatontól a Művészetek Völgyén át Sümegig – a helyben lakóknak és ide látogatóknak egyaránt közvetíti a vidék romantikáját, a múlt kulturális emlékeit, hagyományait, ugyanakkor magában hordozza a folyamatos megújulás lehetőségét is.

Az Éltető Balaton-felvidék mára sokak számára kedvelt fogalom, ami kicsit tovább szűkíti a Balaton-felvidék fogalmát. 2008-ban megalakult az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület, amely az alakuláskor  60 településen kezdte meg tevékenységét, mára 59 településsel működik együtt. Az alakuláskor a tagok a Balaton-felvidéki elhelyezkedés mellett fontosnak tartották azt hangsúlyozni, hogy ez a táj mindazt az értéket biztosítani tudja az itt élőknek, amely az élethez szükséges. Kifejezi ez a szó azt, hogy büszkék vagyunk erre az élettérre, amely éltető erővel bír. Az itt lévő jól termő föld megadja az alapvető táplálékokat, amire szükség van, a levegő tiszta és éltető oxigénnel telt, az itt élők pedig egy folyamatosan erősödő, nagyobb közösséget építenek, amely szintén elengedhetetlen a hosszú távú boldogsághoz, boldoguláshoz. A közösséghez tartozók arra is figyelnek, hogy együttműködéseikkel segítsék egymás termelését, szolgáltatásainak fejlődését.

59 település

Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület fő működési területe, Helyi Fejlesztési Stratégiája az alábbi Balaton-felvidéki településekre terjed ki:

Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Barnag, Bazsi, Bodorfa, Csabrendek, Csopak, Dabronc, Dörgicse, Gógánfa, Gyepükaján, Halimba, Hetyefő, Hidegkút, Hosztót, Kapolcs, Káptalanfa, Kislőd, Lovas, Megyer, Mencshely, Monoszló, Nagyvázsony, Nemeshany, Nemesvámos, Nyirád, Óbudavár, Öcs, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Pula, Rigács, Sümeg, Sümegprága, Szentantalfa, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Tagyon, Taliándörögd, Tihany, Tótvázsony, Ukk, Úrkút, Vászoly, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka

Éltető Balaton-felvidékért Egyesület

A Balaton-felvidék 60 településének aktív közösségei, önkormányzatai, vállalkozói a LEADER program előkészítésének folyamatában a korábbi évek közös programjaira, együttgondolkodásra alapozva 2007-ben papírra fektették a formálódó partnerséget, elkészítették a 60 település közös vidékfejlesztési programját, majd 2008-ban megalakították az Éltető Balaton-felvidékért Egyesületet.

Az akkori helyes döntést mára számos eredmény támasztja alá.
Az Egyesület a Vidékfejlesztési Minisztériummal 2009-ben kötött együttműködési megállapodást az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (EMVA) közösségi jellegű vidékfejlesztési intézkedéseinek 60 településre irányuló megvalósítására. Ennek a Minisztérium által elfogadott, közösen előkészített fejlesztési stratégia volt az alapja.

Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület a nemzeti programozást követve az EMVA Darányi Ignác Terv 3. és 4. tengelye mentén tervezte és valósította meg programját. A 3. tengely mentén központi, az EMVA programban nemzeti szinten megfogalmazott fejlesztési irányok kerültek kiírásra 4 fő területen: vidéki örökség megőrzése, falumegújítás és fejlesztés, turisztikai tevékenységek fejlesztése, vállalkozásfejlesztés. A 4. tengely volt az úgynevezett LEADER program, amelyben az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület kimondottan a térségi gazdasági és közösségi együttműködési programok generálására és megvalósítására koncentrált a helyi igényekre alapozva.
Ilyenek voltak pl.: együttműködésen alapuló gazdasági tevékenységek fejlesztése, őstermelői tevékenység támogatása, komplexebb, több települést érintő gazdaságfejlesztő tevékenységek támogatása, települési és mikrotérségi szintű társadalmi, gazdasági együttműködések elősegítése, tanulás a fenntarthatóságért, közösségi terek mini fejlesztései, gazdasági, társadalmi összefogást erősítő kis rendezvények elősegítése, stb.

Mi mindennel foglalkozik az Egyesület?

Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület szakmai tevékenysége alapvetően 4 fő részből áll:

  1. a Vidékfejlesztési Minisztériummal megkötött szerződés alapján 2008-tól koordináljuk az Európai Uniós LEADER vidékfejlesztési források felhasználásának tervezését és megvalósítását 60 településen
    2009 és 2014 között több mint 460 kisebb-nagyobb fejlesztési projektet támogatott a helyi bíráló bizottság közel 2,4 milliárd forint fejlesztési forrással.
    A vissza nem térítendő támogatást az Európai Unió és a Magyar Kormány társfinanszírozásban nyújtotta az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretén belül.
  2. Egyesületi és hálózati tagjaink, szakmai partnereink segítségével több közös, a 60 települést átfogó programot, projektet indítottunk útjára az elmúlt években.
    Ezek:
    települési értékek mentén túraútvonalak kialakítása, zöld turisztikai kínálat erősítése,
    helyi termékek és szolgáltatások népszerűsítése, A Vidék Minősége – Éltető Balaton-felvidék védjegy kialakítása
    fiatalok bevonása a fejlesztési folyamatokba
  3. Szakmai kapcsolatrendszerek létrehozása:
    közreműködésünkkel a tagjaink közötti együttműködések, különböző módú kapcsolódások segítségével egyre erősödő kapcsolatrendszerek jönnek létre, szakmai és gazdasági jellegű közösségek formálódnak, amely segíti az egyes vállalkozások gazdasági fejlődését is
  4. Egyesületünk önálló jogi személy:
    ebből kifolyólag az általános ügyviteli tevékenységek, mint taggyűlések, beszámolók, célok meghatározása és újragondolása a tagsággal, a jogszerű működés biztosítása szintén fontos feladatunk.

Mitől egyedi a LEADER csoport programja?

A Balaton-felvidéki LEADER csoport programjának egyediségét a nagyon erős együttműködés építésre való koncentrálásnak köszönheti, amely gazdasági és társadalmi hatása is meghatározó. A projektekben több mint 1000 gazdasági jellegű partnerség, együttműködés jött létre, amely az évek során tovább formálódott. Míg az egyedi projektek a kisebb gazdasági, közösségi kapcsolódásokat erősítették, az Egyesület projektjeivel a teljes térségi koherencia, az ágazatközi gazdaságfejlesztéseket és a nagyobb közösségek formálódását segítette ernyőszervezetként.
2013-ra még a legkevésbé aktív településekről is érkezett be fejlesztési pályázat.

Számos vállalkozás és közösség élt ezekkel a kis léptékű pályázati lehetőségekkel. Többen pont a kisebb támogatási forrás miatt élték meg egyedüli fejlődési lehetőségként ezt a támogatási formát.
Az Egyesület vezetősége és munkaszervezetének tagjai maguk is hiteles, az érintett településeken élő közösség- és gazdaságfejlesztésben jártas szakemberek.

A szervezet és a hálózati működés erejét, az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület térségégnek egyre erősebb összetartozását, gazdasági fellendülésének lehetőségét többek között ez is megalapozza. Olyan humán kapacitás áll a hátterében, amely alkalmas, képes, és elhivatott a térség együttműködésen alapuló fejlesztése iránt. Az erős, és a térségben hiteles humán kapacitás révén érhettük el, hogy egyre több, és sokrétűbb együttműködési folyamatot tudtunk elindítani, mind a civil, mind az önkormányzati, mind a vállalkozói szférában, ágazatok és szférák közötti együttműködésben egyaránt. Ezeknek a folyamatoknak a fenntartása, továbbfejlesztése, az újabb igényekhez, a folyamatosan és gyorsan változó világhoz, újabb kutatás, fejlesztési eredményekhez való alkalmazkodás mentén való alakítása, újabb együttműködések létrehozása, és mindezekhez a térség infrastrukturális és humán kapacitásának biztosítása kell, hogy képezze a 2014-20-as időszak alapjait, fő fejlesztési irányait.

Az Egyesület operatív, napi, időszaki tevékenységei részletesebben

1. A Vidékfejlesztési Minisztériummal megkötött szerződés alapján 2008-tól koordináljuk az Európai Uniós LEADER vidékfejlesztési források felhasználásának tervezését és megvalósítását 60 településen

A 2008-ban elkészült és időközben többször felülvizsgált Helyi Fejlesztési Stratégia megvalósítása számos tevékenységből áll össze:

  • 2009-2014 között összesen 7 alkalommal írtunk ki pályázatokat a fejlesztési stratégiában meghatározott célokra. Ennek előkészítéseként a pályázati felhívásokat és az azokhoz szükséges egyéb dokumentációkat készítettük elő. Ezek részei voltak a Vidékfejlesztési Minisztérium által kiírt országos pályázatnak, hiszen a keretfeltételeket nemzeti szinten határozták meg, míg a területi specifikumokat az egyesületi stratégiának megfelelően illesztettük bele a nemzeti pályázati felhívásokba.
  • A pályáztatás időszakában számos tanácsadási fórumot szerveztünk annak érdekében, hogy a projekttulajdonosok megfelelő minőségű pályázatokat nyújtsanak be hozzánk.
    A benyújtási határidőt követően bírálatra készítettük elő a pályázati anyagokat. Ennek keretében legtöbbször hiánypótlási felszólításokat is elő kellett készíteni.
  • A bírálatok helyben zajlottak, a pályázatokról a Helyi Bíráló Bizottság/elnökség döntött. Ezt követően az összes dokumentáció átkerült a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz, akik felülvizsgálati ellenőrzést végeztek, majd az Irányító Hatóság/Vidékfejlesztési Minisztérium hagyta jóvá az összes döntést.
  • Az Irányító Hatóság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal felé havi, majd 3 havi rendszerességgel készít egyesületünk időszaki beszámolót a tevékenységek elvégzéséről, annak módjáról. Folyamatosan biztosítjuk a program átláthatóságához szükséges információkat, szakmai anyagokat szövegesen és költségvetési elszámoló jelleggel is.

2. Komplex projektek: Egyesületi és hálózati tagjaink, szakmai partnereink segítségével több közös, a 60 települést átfogó programot, projektet indítottunk útjára az elmúlt években.

A 60 települést érintő projektjeink azért fontosak, mert elsődlegesen a közösségi gondolkodás erősítésén, a civil, vállalkozói és önkormányzati szereplők együttműködésein alapulnak. Ez pedig szervesen hozzájárul a 60 településen élők, vállalkozók, gazdálkodók véleményének, saját tapasztalatainak területi fejlődési elképzelésekbe való beépüléséhez.

Tagjaink visszajelzéseiből is jól kitűnik, ezzel a munkamódszerrel lehet leggyorsabban megosztani a tapasztalatokat, közösen tanulni és segíteni egymás fejlődését. Az együttműködések által többségében gyorsabban és stabilabban haladnak a tagjaink – és maga a térség is – a tudatosabb fejlődés útján – bár tény, hogy meglehetősen nehéz a rohanó mindennapokban időt szorítani ezekre az eseményekre.

2.1. 160 túraútvonal létrehozása a települési értékek mentén, zöld turisztikai kínálat erősítése

2010-ben egy vászolyi vállalkozó ötlete alapján készítettük el a GPS-es útvonalvezetésre alapozott túraútvonalak kialakítását célzó projektünket.

A közösségi értékek feltárását célzó műhelymunkákon az aktív, téma iránt érdeklődő lakosok segítségével, a helyiek tudására és igényeire alapozva a települési túraútvonalakat alakítottunk ki.
Az útvonalak a jogszabályi procedúrák elkerülése miatt nincsenek felfestve, de minden egyes útvonal megfelelő GPS-es azonosítása lehetővé teszi az internetről, ingyenes okos telefonos alkalmazásokkal a letölthetőséget (www.balatonfelvidekitura.hu).

A 160 túraútvonal nem csupán a bakancsos, bringás és lovas túrázóknak érdekes, de igazi csemege az ínyenceknek, rejtettebb értékek iránt érdeklődőknek is. Ez annak köszönhető, hogy a települések kínálatában szerepelnek az Éltető Balaton-felvidéki együttműködésben részt vevő termelők, helyi élelmiszert előállítók, borászok, kézművesek, művészek, szálláshelyet, vendéglátást nyújtó szolgáltatók, múzeumok, tájházak, egyéb felfedezésre váró érdekességek is.

A GPS koordinátákat, fotókat, kisfilmeket, fontos információkat és kedves sztorikat egyaránt tartalmazó honlapunk, mobiltelefonos alkalmazással teszi tervezhetőbbé az aktív kikapcsolódást gyalogszerrel, lóval, kerékpárral, autóval vagy akár szekérrel.

A projekt térséget érintő gazdasági hatása leginkább abban rejlik, hogy láthatóvá váltak olyan, eddig kevésbé ismert vidéki értékek, vállalkozások, gazdaságok, mesteremberek is, akik eddig kevésbé használták a világháló, illetve okos telefonos alkalmazások adta lehetőségeket. A munkamódszer során épülő kapcsolatok a helyi gazdaságban lévő kihasználatlan potenciálokat hozták felszínre számos további fejlődési utat generálva. A gazdasági hatásokon túl meg kell említeni a közösségfejlesztő, szemléletformáló hatását is!

2.2. A Vidék Minősége – Éltető Balaton-felvidék védjegyrendszer kialakítása
Helyi termékek és szolgáltatások népszerűsítése, A Vidék Minősége – Éltető Balaton-felvidék védjegyrendszer kialakítása

Kezdetek: a spanyol minta

A Balaton-felvidéken megtermelt, előállított termékek és szolgáltatások népszerűsítése az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület egyik kiemelkedő célja és feladata.
A turisztikai kínálat formálását célzó programban erősödő együttműködést a tagok, partnerek mára közösségi jellegű, gazdasági szerepvállalássá is formálták a Balaton-felvidéki védjegyrendszer kialakításával. 2011-ben spanyol LEADER vidékfejlesztési csoportok hívták fel a figyelmünket a formálódó nemzetközi szintű Vidék Minősége védjegyrendszerre, ami a vidéki területek termékeinek és szolgáltatásainak átfogó nemzeti, nemzetközi jellegű ernyővédjegyi funkcióit tudja betölteni.

Mit jelent az, hogy „területi jellegű védjegy?”

A területi jellegű védjegy lényege abban áll, hogy a minősítési kritériumok összhangban állnak a vidéki területek általános fenntarthatósági kritériumaival, úgy mint környezeti, társadalmi és gazdasági felelősségvállalás és mindemellett minden területnek megvannak az egyedi szakma-specifikus szempontokra vonatkozó, minőséget meghatározó kritériumai.

A program keretében nem csupán a minőség értékként való megélését ösztönözzük a térségi termékek és szolgáltatások előállítása terén. Fontos az is, hogy a Balaton-felvidék, mint helyi erőforrás felértékelődjön a gazdasági, közösségi, kulturális értékei mentén.

A közös minőség és szolgáltatásfejlesztő munka, a minőségközpontú eszmecserék, azaz a tevékeny részvétel által ezeket az értékeket az itt élők is elfogadják, magukévá teszik, folyamatosan formálják, és cselekvő résztvevők lesznek a széles körű elterjesztésben.

Éltető Balaton-felvidék védjegy: a közösség akarata

A helyben élő vállalkozók, gazdálkodók maguk alakították ki az Éltető Balaton-felvidék védjegyet. Fontos volt, hogy az egyesületi tulajdonú végjegy úgy legyen megalapozva, hogy az az európai szintű közös, európai területi „A Vidék Minősége” védjegyhez, mint ernyővédjegyhez kapcsolódhasson.

Annak érdekében, hogy az Éltető Balaton-felvidék védjegy minőségi termékeit, szolgáltatásait, értékeit szimbolizáló védjegyrendszer bekapcsolásra kerüljön az Európai Területi Védjegy rendszerbe meg kell felelnie az Európai Területi Vidék Minősége Védjegy Szövetség ide vonatkozó szabályainak.
Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesületnél ez a vizsgálat 2015. év első negyedévében zajlott, amely megállapította a megfelelőséget.

Mit jelképez az „Éltető Balaton-felvidék védjegy”?

Az Éltető Balaton-felvidék védjegy kialakításánál az Egyesület munkatársainak segítségével maguk a gazdálkodók, vállalkozók határozták meg, hogy miben tudnak mást nyújtani az általuk előállított áruk, szolgáltatások, mint a nagyipari jellegű társaik.

A védjegyet használók elkötelezték magukat elsődlegesen a helyi, illetve magyarországi alapanyagok használata mellett. A hagyományos élelmiszer előállítási módokra (pl. füstölés, hagyományos pácolás, teljes tej használata a sajtkészítésnél) törekszenek, ugyanakkor számos új termék is bevezetésre kerül. A termelést a helyi vásárlókat, vendégeket, turistákat kiszolgáló kereskedelmi, szálláshely, vendéglátás és egyéb szolgáltatói területen működő egyesületi és hálózati tagok is ösztönzik.
Kínálatukban A Vidék Minősége – Éltető Balaton-felvidék védjeggyel rendelkező termékek kiemelten jelennek meg.

Ez a kölcsönösségen alapuló gazdasági szerepvállalás mindenkinek érdeke. Szolgáltatói területen egy megújuló, minőséget képviselő kínálat biztosítását helyezi előtérbe, termelői oldalon pedig sokoldalúságot, a minőségi és mennyiségi növekedést, a vidék értékeinek kiemelését eredményezi.

A termelés, értékesítés és szolgáltatási terület ilyen mérvű összefogása már most, a program kezdeti időszakában is megmutatkozik. A társadalmi, közösségi összefogás, szerepvállalás, elköteleződés fokozottan erősödik. Folyamatosan felértékelődik a helyben megtermelt áruk, nyújtott szolgáltatások minőségi szempontú megbecsülése. Nagymértékben emelkedett a térségben belüli termelői és kereskedelmi kapcsolódások száma, és egyre jelentősebb ezek közösségi és bevételben jelentkező hatása is. A gazdasági kapcsolódások hatására megnövekedett kereslet következtében egyre több munkahelyet tudnak biztosítani a vállalkozók, termelők. Az együtt gondolkodás, mint szemléletmód jelentősége az elmúlt években nagyban hozzájárult a hálózatban résztvevők eredményeihez.

2014-20: Éltető Balaton-felvidék védjegy jövőjéről
Elképzeléseink szerint a mára elindított programok továbbfejlesztésével több száz új munkahelyet fogunk tudni teremteni a 2014-20-as programozási időszakban.

Folyamatosan keressük a további termelésben, feldolgozásban jártas gazdálkodókat, kézműveseket, akik az értékesítési kapcsolatok erősödésével stabilizálni, majd fejleszteni tudják megélhetésüket.
Az egyik ilyen fő terület a sertéshízlalás, ahol szintén a magyar fajta hízók alkalmazása mellett tette le a voksát a gazdálkodói kör. Az ezirányú termelés bővülését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és a Pannon Egyetem Georgikon karával összefogva segíti a vidékfejlesztő csapat. A legnagyobb beruházásokat a friss, kistermelői minőségű tőkehús előállítása és ennek nagyobb mennyiségű feldolgozása fogja jelenteni a következő években. Nemesvámoson közeljövőben kialakítása kerülő oktatásra, gyakorlati bemutatásra alapozott vidékfejlesztési bázis jelentheti a minőségi termelői jellegű munkaerő kapacitás erősítését. Emellett Sümegen és Nemesvámoson 5000-es állatállományú vágópontot és feldolgozót kell felépíteni, amelyet számos közösségi jellegű termelés és elosztás szervezési folyamat egészít majd ki nem csupán az állati, hanem a növényi termékek előállítása, feldolgozása, érétkesítése mentén is.

A Vidék Minősége védjegy kialakítása során az Egyesület Magyarországon is együttműködik más vidékfejlesztési csoportokkal. Ezek: A Bakonyért Helyi Közösség, Duna Ipoly Határmenti Együttműködés Helyi Közösség, Alpokalja-Ikva mente LEADER Helyi Közösség.

Éltető Balaton-felvidék védjegy megszerzésének módja

Az Éltető Balaton-felvidék védjegyet az használhatja, akinek a tulajdonos, az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület annak használatát írásban biztosítja.
A védjegy használati jogosultság megszerzéséhez a védjegyet kérelmezőknek meg kell felelniük az általános környezeti, társadalmi és gazdasági felelősségvállalást magában foglaló általános érvényű védjegyszabályzatnak és ezen túlmenően az egyes termék- vagy szolgáltatás csoportokra vonatkozó specifikus szabályoknak. Az általános érvényű védjegy szabályzatban megjelenik többek között feltételként a környezettudatos magatartás, az esélyegyenlőség biztosítása, a hagyományos tudás és értékek fontossága.

A védjegy a Balaton-felvidéken három csoportosulást fog közre, ezek alkotják a szakmacsoportokat

Az élelmiszert előállító, a kézműves és kisipari terméket előállító és a vendéglátás terén működő védjegyeseket. A védjegy odaítélésének folyamata nagyvonalakban úgy zajlik, hogy miután megtörtént a védjegy igénylése és a szükséges dokumentumok előkészítése, felkészítő látogatásra mennek a gazdálkodóhoz, vállalkozóhoz. Ekkor még nincs ellenőrizés, hanem csak átbeszélik az ügyféllel a minősítésnek való megfelelősséget. Ha már a termelő készen áll, felkészült a minősítésre, akkor történik meg a minősítő látogatás, amikor is már a védjegy használatához szükséges feltételek meglétét ellenőrzik a Térségi Védjegy Tanács gyakorlati szakemberei, megbízottjai. Ezt követően a Térségi Védjegy Tanács elbírálja a minősítési dokumentációt és egyhangú döntést kell hozniuk, hogy jogosult lehet-e az ügyfél vagy sem a védjegy használatára. A védjegy használatát 5 évre ítélik oda. Az 5 év leteltét megelőzően a Térségi Védjegy Tanács megújító/felülvizsgáló jellegű minősítést végez. Ez a korábbi adatlapok alapján, kiegészítő adatlappal történik, amelyben a vállalkozás előrehaladása egyértelműen nyomon követhető.
A Balaton-felvidéken mára 71 termelő, szolgáltató, vállalkozó kaphatta meg védjegy használatának jogát.

A teljes rendszerről bővebben a www.eltetovedjegy.hu honlapon olvashat.

3. Szakmai kapcsolatrendszerek létrehozása

Közreműködésünkkel a tagjaink közötti együttműködések, különböző módú kapcsolódások segítségével egyre erősödő kapcsolatrendszerek jönnek létre, szakmai és gazdasági jellegű közösségek formálódnak, amely segíti az egyes vállalkozások gazdasági fejlődését is

Az egyre erősödő kapcsolatok közösségi, szakmai, gazdasági területen azért tudnak könnyebben formálódni a működésünk hatására, mert a fórumainkon, programjainkon, tanulmányi kirándulásokon nem egyoldalúan nyújtunk szakmai információkat, hanem mindig biztosítunk lehetőséget a kölcsönös ismerkedésre, kapcsolatépítésre, a civil szervezetek, önkormányzatok, vállalkozások egymás közötti tapasztalatcseréjére.

Ezeken a területeken jellemző programok, tevékenységek:

  • egyeztető megbeszélések, tanácsadó fórumok, szakmai tájékoztatók különböző tématerületeken
  • részvételi lehetőségek szervezése kiállításokon, vásárokon, honlapon, facebookon tanulmányutak külföldre és belföldre

Munkamódszereink minden esetben a közösségi részvételen alapulnak.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

A LEADER program egy Európai Uniós, közösségi kezdeményezésen alapuló, egyedi fejlesztési program. Ennek keretében a 2007-2008. körül megalakult közösségek, egy adott területre – esetünkben 60 településre – elkészítették a Vidékfejlesztési Stratégiájukat, amelyben megfogalmazták az adott területre vonatkozó alakuláskor jellemző gazdasági, közösségi és egyéb fő területeket feltáró helyzetet. Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület esetében az adott helyzetből kiindulva a közösség tagjaival több olyan fórumot, egyeztető beszélgetést kezdeményeztünk, amelyben arra kerestük a választ, hogy melyek a legfontosabb lépések, támogatási igények, amelyek szükségesek a térség összefogáson alapuló fejlesztéséhez. Ezeket a fejlesztéseket összefoglalva készült el a stratégia intézkedési része. Miután a stratégia elkészült, a gazdaszervezet – nálunk az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület benyújtotta a stratégiát bírálatra a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz. Ez olyan volt, mint egy nagy pályázat.

A stratégia elfogadását követően az Egyesület szerződést kötött a Vidékfejlesztési Minisztériummal az abban foglaltak megvalósítására. Erre eredetileg 1,8 milliárd forintnyi fejlesztési keretösszeg állt rendelkezésre. Ezt az összeget az Egyesület természetesen nem kapta meg a gyakorlatban, de ezzel a keretösszeggel gazdálkodva lehetősége volt a stratégia mentén a Minisztérium erős szakmai irányításával és felelősségvállalásával pályázatokat kiírni. Az Egyesület vezetősége, elnöksége, helyi bíráló bizottsága a munkaszervezet szakmai előkészítését követően döntött a pályázatok megfelelőségéről, elfogadásáról. Ezt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, illetve az Irányító Hatóság felülvizsgálta és jóváhagyást követően támogató határozattal lehetett megvalósítani a projekteket.

Az Egyesület munkaszervezete a stratégia operatív megvalósításában vesz részt, azt szakmailag koordinálja és az Egyesület részére is javaslatokat tesz folyamatosan, hogy melyek azok az egyedi, 60 települést átfogó programok, amelyek leginkább segítik a stratégia megvalósítását és amelyeket egyesületi jelleggel kell megvalósítani annak érdekében, hogy a közösség elérje a stratégiában megfogalmazott célokat.

LEADER program – CLLD program

Az ezredforduló körüli években erősödő civil együttműködések vezetői 2002-2007 körül figyeltek fel az Európai Unió (EU) vidéki területek fejlesztését célzó programjára, a LEADER vidékfejlesztési programra.

A LEADER egy mozaikszó (Liaison Entre Actions de Développement de l`Economie Rurale, azaz közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében). Ez a kezdeményezés az EU legsikeresebb vidékfejlesztési programja, amely 2013-ra CLLD – Community-Led Local Develpoment (közösségi szinten irányított helyi fejlesztés) programmá nőtte ki magát az EU-ban.
Alapelveik nagyjából azonosak: jól körülhatárolt, településcsoportokból álló terület alapúság, helyi fejlesztési stratégiák közösség általi kidolgozása és megvalósítása, köz- és magánszféra partnersége, innováció ösztönzése, integráltság, ágazatközi jellegű intézkedések és hálózatépítés.

Fiatalok bevonása a fejlesztési folyamatokba

Az Egyesületben folyamatosan erősödő partneri kör kiemelt figyelmet fordít arra is, hogy minél több fiatal legyen aktív részese a települések, a térség fejlődésének. Az ő családalapításuk fontos alapköve a Balaton-felvidék jövőjének, folyamatos megújulásának.
A Pannon Térség Fejlődéséért Közhasznú Alapítvány is ezt az irányt helyezi előtérbe a 2011-ben útjára indított Pannon Ifjúsági Értékőr hálózattal.
A programban a fiatalok maguk derítik fel településük, térségük értékeit, segítik a települési értéktárak kialakítását, miközben fejleszthetik saját képességeiket.
A program jelentőségét növeli, hogy segíti az idősebb korosztály és a fiatalok közötti kapcsolat erősödését, az idősek tapasztalatainak átadását a fiatalok számára.
A program mintaértékűvé vált, nagy az érdeklődés iránta országos szinten, és a határon túli magyarság részéről is.

A Közép-dunántúli Szövetség az Ifjúságért közhasznú egyesület is élen jár térségünk ifjúságának megtartásában, térségi, a fiatalokat érintő projektek lebonyolításában.
A fiatalok igényeinek felmérésével, érdekeik képviseletével, a látásmód nemzetközi területekre is átnyúló kiszélesítésével nagyban segítik az otthon szeretetének erősítését, a jövő tervezését.
Mára olyan ifjúsági bázist alakítottak ki, mely információkat, humán és technikai segítséget tud nyújtani térségünk fiataljainak, ifjúsági szervezeteinek.

Az Ifjúsági Értékőr Program továbbfejlesztését, működtetését is felvállalta a szervezet a Pannon Térség Fejlődéséért Közhasznú Alapítvány szakmai támogatásával. Jelenleg már koordinálja Veszprém, Fejér, és Bács-Kiskun megyék fiatal értékőreinek hálózati együttműködését.

A szervezet folyamatosan figyelemmel kíséri a fiatalok igényeit, és beépítették tevékenységeik közé a munkahelyteremtés lehetőségeinek keresését, a szakmunkás tevékenységek, és egyáltalán a becsületes, lelkiismeretes munka elismertségének segítését, a fiatalok szemléletformálását. Munkájukat nagyban segítik az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület hálózatában lévők gazdasági együttműködései, akik az ifjúsági programok hatására egyre nyitottabbak a fiatalok elképzelései, közös útkeresései iránt.

2014-2020-as időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Stratégia

Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület a 2007-2013 évi Helyi Fejlesztési Stratégiához hasonlóan erre az időszakra is elkészíti a fejlesztési programját. Ennek előkészületei jelenleg vannak folyamatban. Az Irányító Hatóság most készíti elő az ehhez szükséges képzéseket.

Helyi Bíráló Bizottság/Elnökség

A két fogalom az Éltető Balaton-felvidékért Egyesületnél ugyanazokat a személyeket jelenti. Az elnökségi feladatkörben az egyesület elnöksége ellátja az alapszabály szerinti elnökségi, irányítási feladatait. A Helyi Bíráló Bizottság tagjaiként a tagok a LEADER program, illetve a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia keretén belül hozzák meg döntéseiket. Ezek pl. pályázati kiírások a stratégiának megfelelően, támogató döntések a pályázatokról, stb.